A napokban kerestem valamit, és rendezgetés közben kezembe került a Napsütötte Toszkána, Frances Mayes könyve. Szeretem az ilyesfajta könyveket, melyben a szerző intellektuális érdeklődéstől hajtva idegen országba költözik, s leírja rácsodálkozását az övétől eltérő emberek, szokások, életvitel másságára. Ezek a kötetek, az említett Mayes, de Marlena de Blasi és Peter Mayle könyvei is felkeltik bennem azt a rég dédelgetett, s már soha nem teljesülő kívánságot, hogy magam is hozzájuk hasonlóan cselekedjek. Ezek a szerzők beteljesítették azt, amire nekem sosem volt lehetőségem, s amit oly nagyon szerettem volna. Élni és dolgozni a föld egy olyan kellemes szegletében, amire ma azt mondanánk, emberszabású.
Ezeknek az embereknek megadatott, hogy vágyaiknak megfelelően Toszkánában vagy Provanszban éljenek, és idegen nyelv, idegen emberek, eltérő szokások, legtöbbször az övéktől eltérő életvitel ellenére egyszerűen jól érezzék magukat. Írnak a sok nehézségről, mellyel új életük során szembe kellett nézniük, s amelyet bizonyára elkerülhettek volna, ha megmaradnak a réginél, de hajtotta őket valami álom, valami, amiért érdemes volt minden gondot és időleges kellemetlenséget vállalni. Tiszteletre méltó törekvés.
Könyveikben mindezeken a különös, érdekes leírásokon túl, szinte minden esetben helyet adnak új életük kulináris örömeinek is. Olyannyira, hogy De Blasi még külön receptgyűjteményt is közöl könyvében. Érthető, hiszen a konyha, az étkezés az élet lényeges eleme. Kicsit meglepett ugyan Mayes lelkendezése az olasz bruschetta iránt, hiszen nálunk teljesen hétköznapi dolog a pírítós készítése (megjegyzem az olaszoknál is). Bizonyára ez csak egy amerikai számára olyan újdonság, bár a toast ott sem ismeretlen.
Hagy közöljek most egy érdekes receptet az egyik könyvből.
Toszkán paradicsomos kása (Pappa al pomodoro)
(Ez az étel annyira közismert és kedvelt Olaszországban, hogy Rita Pavone annak idején dalt is énekelt róla "Viva la pappa col pomodoro" címmel.)
Hozzávalók 4-5 személyre:
0,5 dl olivaolaj, 1 nagy fej finomra vágott vöröshagyma, 4 nagy gerezd apróra vágott fokhagyma, 0,5 kg hámozott, kimagozott, apró kockára vágott paradicsom, 7,5 dl szűrt húsleves (használhatunk leveskockát is), 1 dl száraz fehérbor, 20 dkg kis kockákra vágott szikkadt kenyérbél, 10 dkg reszelt juhsajt, 4 marék apróra tépett bazsalikom, fél kávéskanál vörösborecet, só, bors.
Olivaolajat melegítünk egy leveses fazékban, rajta megpároljuk a hagymát és a fokhagymát. Amikor a hagyma üveges, hozzáadjuk a paradicsomot. Felöntjük a levessel meg a borral, sózzuk, borsozzuk, és 10 percig lassú tűzön gyöngyözve főzzük. Aztán beletesszük a kenyérbelet, s további 2 percig főzzük.
Ezután levesszük a tűzről, és belekeverjük a sajtot és a bazsalikomlevelet.
Tálaláskor az adagokra jóféle olivaolajat csurgatunk.
(A videórecept megtalálható itt: videórecept )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése